A világjárvány jelentős próbatétel volt az oktatási technológia előnyeinek és hátrányainak teljes körű megértéséhez. Melyek ezek a problémák és mik a lehetséges megoldások?
Miközben a technológia fejlődése lehetővé teszi, hogy bármilyen tartalmat bárhol, bárhová terjesszünk, új kihívások elé is állítja az oktatás területét. Ez a cikk elemzi ezeket a problémákat, és megvizsgálja, hogy maga a technológia hogyan oldhatja meg őket.
A következőkben bemutatjuk a képzés világában napjainkban leginkább tárgyalt négy problémát:
- a motiváció hiánya
- a csökkent figyelemfelkeltés,
- a személyre szabott képzés létrehozásának lehetetlensége,
- a gyakorlati tanulásnak szentelt kevés figyelem.
1. A motiváció hiánya
Az e-tanulás esetében az egyik legnagyobb probléma a motiváció hiánya. Egy 2021-ben készült tanulmány szerint a motiváció hiánya az egyetemi hallgatók 76%-a és az egyetemi diplomások 56%-a számára a tanulás legnagyobb akadálya. Ez a probléma különösen nyilvánvalóvá vált a világjárvány miatt, amely normalizálta az e-learninget, és a legtöbb diák számára világszerte valósággá tette azt. Számos tanulmány azt mutatja, hogy az iskolai teljesítmény, különösen az alacsony önbecsüléssel rendelkező diákok esetében, romlott, és a diákok az első nehézségeknél nagyobb valószínűséggel adják fel. A motiváció mindig is központi kérdés volt a tanulásban, még azelőtt is, hogy az e-learning a tanulás központi elemévé vált volna, ezért sok szakértő abban bízik, hogy a technológiai újítások végre a gyökerénél fogják megoldani ezt a problémát.
2. Csökkent figyelemfelkeltés
Az egyik legnagyobb probléma, amelyre az kutatások rávilágítottak, az, hogy a figyelmi időnk, vagyis az az idő, amíg egy ember képes koncentrálni anélkül, hogy elterelődne a figyelme, 2000 és napjaink között 12-ről 8 másodpercre csökkent. Ez a probléma a technológia és a közösségi média elterjedésének köszönhető, amely arra készteti a felhasználókat, hogy egyre rövidebb idő alatt egyre több információt fogyasszanak el. Ez olyan tanulók generációját eredményezi, akiknek gondot okoz a hosszú ideig tartó koncentráció. Az oktatási eszközöknek ezért alkalmazkodniuk kell ezekhez az igényekhez azáltal, hogy az egyre rövidebb ideig tartó figyelemfelkeltés érdekében egyre több és érdekesebb tartalmat tartalmaznak.
3. A képzés nem személyre szabott
Minden ember másképp tanul: nem mindannyian tanulunk ugyanolyan sebességgel és módszerekkel. Gyakorlatilag azonban mindig is lehetetlen volt olyan modellt létrehozni, amely képes lenne személyre szabott tanulást biztosítani minden egyes tanuló számára. Ugyanez igaz volt a szórakoztató tartalmakra is. Ma azonban a streaming platformok, az algoritmusok és a cookie-k létezésének köszönhetően könnyen megtalálhatók a kívánt tartalmak, mivel a legtöbb esetben maguk a platformok javasolják azokat a fenti a technológiáknak köszönhetően. Ugyanezen technológiák alkalmazása az oktatás világában végre valósággá teheti a személyre szabott tanulást.
4. A képzés nem praktikus
A mai képzési modellek még mindig az elméleti tanuláson alapulnak. A diákokat azonban túlterheli az a hatalmas mennyiségű információ, amelyet viszonylag rövid idő alatt kell megtanulniuk. Ha ezeket az információkat nem ültetik át a gyakorlatba, akkor nagyon nehéz hosszú távon bevésődniük a tanulók emlékezetébe. Ez a probléma a világjárvány előtt is egyértelmű volt. Ha a diákok nem találják hasznosnak azt, amit tanulnak, természetes, hogy idővel egyre kevésbé érdekli és motiválja őket a tanulás. Ez gyakran az iskolából való kimaradáshoz vezet. Más szóval, az elméleti tanulás lehetőséget nyújt a tanulók elméjének strukturálására, de ez elveszti értékét, ha nem társul hozzá gyakorlati tanulás.
Fentiekben meghatároztuk a tanulás világának fő problémáit, most nézzük meg, hogy a következő technológiai fejlesztések hogyan enyhíthetik ezeket a problémákat:
Virtuális valóság
A virtuális valóság lehetőséget kínál arra, hogy a tanulók a tanultakat gyakorolva és a környezetükkel interakcióba lépve tanuljanak. John Dewey filozófus, az egyik legkiválóbb modern oktatáselméletíró úgy vélte, hogy a tanulóknak kölcsönhatásba kell lépniük a környezetükkel, hogy alkalmazkodni tudjanak hozzá, és hatékony tanulási tapasztalatokat szerezzenek. Ez a gyakorlatias megközelítés lehetővé teszi számukra, hogy gyorsabban tanuljanak és hosszabb ideig tartsák meg az információkat, mint a szövegalapú megközelítés. A virtuális valóság emellett azt az előnyt is kínálja, hogy a hibákból tanulhatunk, anélkül, hogy a hibák negatív következményeivel kellene foglalkoznunk. A virtuális valóság már széles körben elterjedt a vállalati képzésben, mivel lehetővé teszi különböző forgatókönyvek létrehozását, amelyek segítségével az alkalmazottak képzése gyorsabb, átfogóbb és sok pénzt takarít meg a hagyományos képzéshez képest. Egyre gyakrabban használják az iskolai képzésben is, pl. laboratóriumi tapasztalatok helyettesítésére, virtuális kirándulásokra és nyelvtanításra.
Mikrotanulás – Tanulás akkor és úgy, amikor és ahogyan Ön akarja
Az oktatók számára egyre világosabbá válik, hogy kétórás előadásokon és tanfolyamokon való részvételre kényszeríteni a diákokat vagy a munkavállalókat túl nagy kérés, különösen, ha figyelembe vesszük a figyelmünk csökkenését. A probléma megoldására az egyik kialakulóban lévő elmélet Hermann Ebbinghaus pszichológus tanulmányaiból fejlődött ki. A pszichológus a felejtési görbe teoretikusa, amely szerint a tanulók a tananyag 50%-át az órát követő 24 órán belül, 90%-át pedig egy hónapon belül elfelejtik. Egy nemrégiben készült tanulmány szerint erre a problémára megoldást jelenthet a mikrotanulás, azaz a kis adagokban történő tanulás. Ahelyett, hogy órákig tartó tanfolyamokra kényszerítenénk a diákokat és a munkavállalókat, sokkal hatékonyabb, ha az anyagot sok kis leckére osztjuk. Így az agyunk „megfelelő mennyiségű információt” kap, és képes azt elraktározni és átvinni a rövid távú memóriából a hosszú távúba. A mikrotanulás azért is válik egyre népszerűbbé, mert az internetre csatlakoztatott elektronikus eszközökkel állandóan magunkkal hordjuk. Ez azt jelenti, hogy ha van öt szabad percünk, akkor azokat felhasználhatjuk arra, hogy valami újat tanuljunk. Ez a fajta tanulás lehetővé tenné a munkavállalók számára, hogy akkor és ott férjenek hozzá a munkájukhoz hasznos új információkhoz, amikor és ahol csak akarnak, ami sokkal rugalmasabbá és hasznosabbá teszi a vállalati képzést.
Adaptív tanulás
A mesterséges intelligencia számos ágazatban, így az oktatásban is megjelenik. Ennek a technológiának a tanulás világába való integrálása felelős az utóbbi évek egyik legjelentősebb változásáért az oktatás világában: az adaptív tanulásért. A mesterséges intelligenciának köszönhetően olyan tanulási platformokat lehetne létrehozni, amelyek képesek személyre szabni a tanulók tanulási élményét. A mesterséges intelligencián alapuló tanulás alkalmazkodik az egyes tanulók egyéni igényeihez, oktatási céljaihoz és tanulási sebességéhez. Lehetséges profilokat létrehozni minden egyes tanuló számára, aminek köszönhetően azonosítani lehet az erősségeket és a gyengeségeket, majd személyre szabott anyagokat, tartalmakat tud kínálni, kiemelheti az ismétlésre szoruló anyagokat.
Gamification
A gamifikáció az egyik legforróbb téma az elearning világában. Ez egy olyan stratégia, amely a tanulást vonzóbbá teszi, hogy az a lehető legjobban hasonlít egy játékhoz. Számos tanulmány bizonyítja, hogy ez a technika akár meg is duplázhatja a tanulók teljesítményét. A tanulók nagyobb valószínűséggel tanulnak és kötelezik el magukat, ha a tevékenységek szórakoztatóak és világos célokkal rendelkeznek. A gamifikáció által előidézett nagy változás azonban nem a jobb teljesítmény, hanem a diákok motivációjának exponenciális növekedése. Egy olyan játékban való részvétel, amelyben egy célt követünk, dopamin felszabadulását okozza a szervezetünkben. Ez a hormon a jutalom és az elégedettség érzését kelti, tehát egy erőteljes motivációs forrás, amely egyfajta egészséges függőséget hoz létre a tanuláshoz.
Forrás: https://www.elearningnews.it